A csetényi gyülekezet 100 évre tekintett vissza

„Uram te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre…” (Zsolt.90,1/b)

Ez a felirat került a Csetényi Imaház belső homlokzatára, és ennek a mottónak a jegyében készült a gyülekezet megtartani centenáriumát. Erről ad rövid tájékoztatást, ízelítőt az a kis emlékfüzet is ami megjelent a visszaemlékezés napjára. Fotók, színes képek és a megemlékezők, valamint a krónikások szövege tükrözi a termékeny missziós múltat.

Csodálatos festői tájak ölelik azt a kedves községet, amelynek határa a történészek szerint már a csiszolt kőkorszakban is lakott volt. A római kor nyomai, majd a magyar történelem eseményei, a Mátyás korán át, Szapolyai István birtokaként jegyzik be.  Később Enyingi Török Bálint és lutheránus érzületű felesége Pemfflinger Katalin kegyes befolyása, mint a reformáció nagyrangú pártfogói formázzák az itt élők szlemmi légkörét. A már korábbi időből fent maradt Cseszneki vár, immár, romfalai, mint hű tanúk hirdetik az összetartozást követhető nyomvonalait. A település további sorsában, helyzetében a18. sz.-ban gróf Eszterházy János Nepomuk, mint tulajdonos játszik szerepet. Később Zitterbarth  Mátyás, majd, Holitscher B.Lipót voltak tulajdonosai e csodálatos nemesi birtoknak. A többször átépített, de ma is a büszkélkedő Holitshcer kastély, nem csak a hajdani nemesség komfortigényét, de több társadalmi koron át, a kulturális rendezvények otthont adó rendeltetése mellett a hitéleti és evangelizáló szolgálat eszközévé is vált.  A világháborúk e településsel szemben aránylag kíméletesek voltak, bár innen is ragadott magával hősi halottakat a nagy Pusztító, akik névsorait rögzítik emlékműveken, a márványba vésett betűk.

A gyülekezet egyszerű biblia árusokkal és igehirdetők munkája nyomán kezdődött. Az elsők között Németh István, budapesti bibliaárust említem. A befogadó Kovács Istvánné volt. „Az igazságokat elfogadva sokan lettek hívővé…”- jegyezte fel Kálmán Zsófia csetényi lakos. Jakab Sándor neve maradt fent, mint, alapító, első vezetője a közösségnek. Egy „Sütő bácsi” nevű megtért testvérről nem csak a hívő élet jellemét őrző emlékét jegyezték fel, de nevéhez fűződik a falu akkori bírójának, Kálmán Mihálynak élő hitre való jutása is. Ő maga is helyet adott abban az időben az összejöveteleknek, istentiszteleti alkalmaknak.

A völgybe tekint az átutazó, vagy ideérkező a Petőfi és Kossuth utcák kereszteződésénél. A múlt évtizedeiről prédikál, amikor az összefogás, az erő győzelme vívta meg a hívők kitartó harcát. Élni akartak, szolgálni és hirdetni az elődök nemes üzenetét a megtérés evangéliumát. Az első összejöveteli helyek családoknál, majd az első baptista imaházat Csetényben Jakab Sándor a gyülekezet első vezetője építette saját portájuk virágos kertjében. A telek, amelyen áll a jelenlegi épület egy korábbi parasztházzal lett megvásárolva és azt alakították át istentiszteleti hellyé. Később ezt lebontották, ujat építettek és immár ez a harmadik imáz. Ide most sokan jöttünk össze a gyülekezet centenáriumának megünneplésére. A gyülekezet már az év elején kitűzte, hogy ez év szeptember 4-én ünnepli meg e fontos évfordulót. Ezt követi másnapi hálaadó nap, amikor folytatjuk a szombati ünneplést és együtt adunk hálát a száz esztendő gondviseléséért, és egy év minden áldásáért, jó adományáért. Mindenek előtt az ünneplésünk örömét gyülekezetünk korábbi lelkipásztorával, Dr. Mészáros Kálmánnal, egyházunk jelenlegi elnökével és a ma még élő korábbi lelkipásztoraival és missziómunkásokkal szerettük volna megosztani. Az igehirdetés szolgálatát szombaton Háló Gyula lelkipásztor végezte. Felolvasta a textust az ünneplő gyülekezet előtt a Példabeszédek könyve, 3. rész1-6 (-17) verseit. Majd a múltról, mint erőforrásról beszélt és az okulás szempontjait hangsúlyozta. Az ünnepi istentiszteleten, ahol a rövid történelmi felvezetés után, amit Jakab Emil gyülekezetvezető, presbiter végzett, megszólaltak a jelenlevő lelkészek, lelki munkások. A község felekezetei, hitközösségei képviseltették magukat. A helyi református gyülekezetet Hajdu Ferenc, az evangéliumi pünkösdi gyülekezetet Vadon Tamás lelkipásztorok képviselték, és adtak át rövid igei üzenetet. Dudarról Kálmán István lelkésztestvérünk fejezte ki a jó kapcsolatból fakadó rövid igei üzenetét. A Csetényi római katolikus egyház (fília) részéről Varga József Endre szólt és jelképesen egy frissen sült, „új” kenyeret adtak át. Utalva Jézus Krisztusra, mint az élet kenyerére és szavaira, és az ő országának terjedésére. Itt említem meg Németh Vilmos tanárt, a pedagógiai intézmény vezetőjét is, aki mint egyházi képviselő és pedagógusi minőségében jelen volt. A katolikus egyház részéről előzetesen, főtisztelendő Horváth Lajos esperes úr, levélben, üdvözölte méltatta, a jubiláló gyülekezetet, mivel elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. A Hit Gyülekezete részéről Árva Gyula lelkész és Hege Zoltán előjáró tisztelték meg az ünneplő gyülekezetet jelenlétükkel és üdvözlő szavaikkal. Egy festményt is átadtak ajándékba.  Méltatták azokat a baptista elődöket, akik a megvetés, üldözés ellenéri is vállalták a bibliai keresztség igazságát. A község önkormányzata és intézményei részéről Albert Mihály polgármester, alapos történeti ismerettel és odafigyeléssel nem csak köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, de kifejtette pozitív véleményét a gyülekezet múltjáról. Méltatta a jelenlegi jó, gyümölcsöző kapcsolatot a gyülekezet és az önkormányzat és a falu lakói között.

Mónus Dániel, 80 évesen, a gyülekezet volt lelkipásztora bátorító, de szelíd hangon beszélt a szívünkre. Mellette Marosi Nagy Lajos presbiter, a presbiteri országos tanács elnöke mondott hálaimát és beszélt hajdani szép élményekről, e missziós területről. Ő fiatal korától kíséri figyelemmel gyülekezetünk életét, szolgálatának alakulását. A korábbi időkben Hegyi András és Károlyi János testvérekkel, mint missziós munkatársakkal látogatták a gyülekezetet. Utána Révész Lajos a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet nevében szólt, de hozta a Dunántúli Egyházkerület vezetőségének üzenetét is. Majd Sinka Csaba, a kispesti gyülekezet lelkipásztora, Kapitány Zsolt gödöllői lelkipásztor, gyülekezetünk szülöttei mondták el visszaemlékezésüket. Többen is bekapcsolódtak a még emlékezők sorába, mint Sólyom Attila, Sólyom Miklós testvér unoka öccse, vagy Sáhó Miklós hajdani lelkipásztor lánya, Zsófia, aki férjével Kiskőrösről jött el a jubileumi ünnepségre, és mindnyájunk előtt kitárta gazdag emléktárát. Vas Ferencné, Szilvia, jelenleg Csetényben él családjával, sok éves szolgálati időszak után, mint Jakab Péter hajdani lelkipásztor, a gyülekezet első képzett igehirdetője, pásztora lányaként tett bizonyságot, édesapja áldozatos munkásságáról. Balla Zsolt elszármazott gyülekezeti tag, misszió munkás is lehetőséget kapott az üdvözlésre, megemlékező szavai elmondására.

Verset szombaton Balassa Ferencné mondott, Jakab Sándor fennmaradt írásiból merítve. Az idő nagyon eltelt a tervezett befejezés időpontjához képpest. Nem mindenkinek jutott lehetőség a kibontakozásra. Többen maradtak vasárnapra is így ők még újabb lehetőséghez jutottak.

A szombat délutáni istentisztelet történelmi képkiállítás megtekintésével, majd szeretetvendégséggel folytatódott. Búcsúzkodás előtt meghitt beszélgetések voltak. Sajnos néhány távolabbról érkezett vendégünktől el kelet köszönjünk. Másnap vasárnap újabb testvérek, csoportok érkeztek a délelőtti istentiszteletre. Itt említjük meg Békési Sándor lelkipásztort, aki a vele, érkező testvérekkel a győri gyülekezet üdvözletét, áldáskívánását adta át. Rékasi Győző, presbiter. Ugyancsak a győri körzetből érkezett, az Erdélyből származó Szabó házaspár akik szintén köszöntötték és bátorították  a jelenlevőket. Kovács László nyugalmazott lelkipásztor a kispesti gyülekezetből osztozott az örülők örömével és köszöntött mindnyájunkat. A zirci gyülekezetből is többen eljöttek, Petrik Péter gyülekezetvezető testvér szólalt meg a körzet nevében és üdvözölte a testvériséget.

Vasárnap délelőtt és délután is az igét Dr. Mészáros Kálmán, egyházelnök hirdette. Ő már sok évre tekinthet vissza, mint első szolgálati helyére, majd közzel harminc évre, amikor itt nyert megbízást és felavatást a lelkészi szolgálatra. Mészáros testvér délelőtt a János Jelenésekről írott könyvéből beszélt a győzelmes életről. Hangsúlyozta, hogy a múlt értékelése és méltó megünneplése mellett, legfontosabb a jövő felé tekinteni.

Délután a megemlékezés mellett a hálaadás gondolata volt kiemelve és az Isten szavának az értéke és megtartó ereje. Sámuel próféta könyvéből, aki kis, de Bölcs gyermeknek a magatartása, aki nem hagyott Isten igéjéből semmit sem a földre hullni, hangsúlyozta prédikációjában. Mucsainé Sáhó Zsófia testvérünk és még néhány önkéntes testvér szavalt.

A három istentisztelet liturgusa Bódis László, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora volt.

A jubileum ünnepségen a csetényi és innen elszármazott fiatalokból megalakult énekes csoport szolgáltak, Sinka Gábor testvér vezetésével.

A fényképek, a történelmi kiállítás valamint a projektorros kivetítő mellett, a jelenlevők erre az alkalomra kiadott emlékfűztet, kaptak. A gyülekezet lelkipásztora által összeállított rövid ismertető, könyvecske kiadásában segítettek a forrásokat biztosító tagok mellett Sinka Csaba lelkipásztor, Sinkáné Sudár Judit és Sinka Szilárd.

A távozó testvérek elismerésüket fejezték ki a helyi, ünneplő gyülekezet felé és hálás szívvel, lélekben feltöltekezve köszöntek el a csetényi testvériségtől.                                                                                                                                                      

Bódis László lelkipásztor

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..